Vezető, társadalom, hatalmi módszerek
Minden közösség működéséhez, de egy vezető hatalomba kerüléséhez, a hatalmának a gyakorlásához, valamint annak megtartása érdekében, mindenki alkalmaz valamilyen alapvető módszert és szerveződési struktúrát. Ehhez több, de nem olyan sok lehetőség van. Most nem a kis trükkökre gondolok, mint a félelemkeltés, a büntetés és a propaganda, hanem arra, hogy milyen lényegi elv szerint működnek a közösségek és a vezetők. Ezeknek létezik pár lényegi változata, amelyet a történelmi eseményekben fel lehet ismerni.
Az első a valódi hierarchia használata, amely a szellemi ember segítsége nélkül nem valósítható meg. Valójában ez és csupán egy lehetőség marad, mert a személyiségek és az egok nem képesek a valódi minőségi hierarchia használatára és ezért a teljes bizalmi rendszer kiépítésére sem. Nem érzékelik vagy nem hagyják érvényesülni még akkor sem, amikor valamennyire megérzik ennek a lényegét, mivel az ego közbeszól.
Marad a társadalmi hierarchia, amelyet mindenki érzékel és ennek a használata az erőben vagy a személyiség varázsában (karizma) érvényesül. Ez a struktúra erőszakos és direkt irányítást eredményez, egyéni érdekkel fűszerezve. A társadalmi felemelkedési mobilitás beszúkül. Általában az ilyen a struktúrát megbuktatják, igaz sok esetben sokáig képes fennmaradni.
A következő módszer az együttműködés elvén alapuló demokrácia, amely csak akkor tud jól múködni, amikor mindenki azonos emberi minőségben van és szeretnének valamit közösen létrehozni, de alatta vagy a felette levő minőségeknél már előkerül a megnemértésből és az egyéni érdekből származó konfliktus is. Ez a módszer a hierachiánál jóval kisebb hatékonyságú, mert az egyeztetések sok időbe kerülnek. Ezt a működési módszert használó közösségek és vezetők gyakran önmaguktól buknak el vagy a szabályok miatt csupán rövid ideig lehetnek vezetők.
A sorban a következő az egyén fejlődési vágyán alapuló liberalizmus, amely teljes szembeállást jelent a társadalmi hierarchiával, viszont a valódi hierarchiában, amikor az egyén minőségi fejlődéséről van szó, akkor jól működik. A társadalmi hierarchia és a liberalizmus elvén működő emberek nehezen fogadják be a másik ember elveit (pedig a saját cégükben alkalmazzák mindkettőt) Sokszor a liberalizmus álarc, és mögötte gyakran a hierarchikus elv jelenik meg. Ez a módszer akkor működik jól, ha az egyén önfejlődése a cél, és hagyják beépülni bármelyik társadalmi működési rendszerbe. Ha ez a rendszer domináns egy országban akkor a technikai fejlődés kényszeresen felgyorsul a korlátozások hiány miatt. Az alapelv szerint mivel egyre többen szeretnének magasabb társadalmi pozícióba kerülni ezért nekik a haszon és az ehhez szorosan kapcsolódó mennyiség a legfontosabb, épp ezért hosszútávon esély van arra, hogy tönkretegyék a földet, a korlátozások hiánya miatt. A túlzott szabadság által felemészti önmagát.
A következő elv a közösségi bázisdemokrácia, amely egy nagy közösségben teljesen megvalósíthatatlan. De egy kicsiben főleg akkor, amikor egy közös tevékenységből származó és egyéni érdek által is elfogadott a fellépés, akkor ebben a témában képesek közös nevezőre jutni. Ebben az esetben jól használható a bázisdemokrácia, de minél nagyobb és sokfajta tevékenységet folytat egy csoport, annál jobban elaprozódik a tevékenységekből származó azonosság, érdek és gondolkodás. Ilyenkor egyre nehezebb megfelelő közös döntést létrehozni.
Amikor ez néha sikerül ilyen volt az internetadó elleni közös fellépés. Ekkor egy közös téma és érdek kötötte össze az embereket ezért, akkor gyors egyetértés jött létre. A szakszervezeteknek is hasonló elven kellene működniük, ahol elsősorban a munkahelyi viszonyokat veszik figyelembe. Ehhez nem szükséges sem egy emberi minőségből eredő egyetértés, sem a többi emberiminőséggel való megegyezés, mert az elérni vágyott cél minden emberi minőséget érint, amelyet mindenki megfelelően meg is ért. Legyen béremelés, munkaruha, fizetett ebédszünet, stb.
Kimaradt az anarchia, amely valójában nem vesz figyelembe semmit sem, legfeljebb egy dolgot. Minden témában kialakít egy véleményt, amelynek az alapja, hogy meg kell szüntetni minden szabadságot gátló törvényt és tényezőt. Mivel itt a megvalósításhoz hiányzik a hierachia, a liberalizmus, stuktúrája és demokrácia elve, ezért nem tud formát, struktúrát ölteni.
A valódi vezető megérti ezeket a lehetőségeket és mindegyiket a megfelelő egyensúllyal alkalmazza, de ahhoz fel kell fedeznie a szellemi embert, és önmagának pedig királyi minőségben kell lennie, mert egyébként minden csak elmélet marad és csupán egyéni érdeket szolgál. Lehet, hogy csupán az a szándéka valakinek, hogy a hatalom elérése érdekében, a társadalommal szeretné elhitetni azt, hogy az ő vezetői képességei megvannak.
Vezető mindenkiből lehet, mert a tizedes, a százados is vezető, de valódi tábornok már nem biztos, hiszen ahhoz megfelelő képességek kellenek (kis iróniával tovább gondolva), de ha valaki talpraesett politikus, akkor még az is lehet belőle.
Talán a jövőben feltünnek olyan vezetők, akik alkalmasak erre az összetett vezetési feladatra és a közösség is egészséges lesz és megtalálja a céljait.
Ha kedveled ezeket a tartalmakat – és akkor is, ha ezek a témák téged nem érdekelnek, de valamelyik barátodat érdekelhetik –, arra kérlek, hogy oszd meg a weboldalamat és a podcastemet, hogy eljusson hozzájuk. Akkor is segítesz, ha csupán lájkolod az oldalakat.
Az alábbi gombra kattintva anyagilag is támogathatsz, hogy legyen esély tovább folytatni a blogom és a podcastjeim készítését, hiszen sok munkám van bennük.
Köszönöm szépen a támogatásodat és a közreműködésedet.
