Tánc, érzelem
Az emberek az érzelmeik megélését nem csupán önmagukon belül szeretnék megélni, hanem vágynak a kifejezésükre.
Vannak alap elképzelések arról, hogy miképp kell viselkedni akkor, amikor szeretünk valakit. Hogyan kell egy kapcsolatot fenntartani. Ezek az elvárások azt erősítik, hogy az érzelmeket igen is vigyük ki a világ felé és éljük meg a vita, a szeretet, a nehézség, az együttműködés, a szenvedély, a hűség, a szexuális vonzás, a csalódás érzelmeit. Igen ezt várja el szinte mindenki.
Ezért népszerűek azok a TV sorozatok, ahol a színészek ezzel a céllal játszák el szerepüket. Ez sok ember számára viselkedési mintát jelentenek, hiszen vannak olyanok, akik keresik magukban a jó érzéseket, és azt is, hogyan kell ezt kimutatni.
A tánc valódi célja az érzelmek mozgás általi kimutatása. Fiatal korban a ritmus átélése a fontos, de később a lágyabb és finomabb érzelmek átélése és kibontása lesz a döntőbb, a mozgás, a tánc eszközeivel. Amikor két ember táncol, akkor abban az együttműködés is megjelenik, bár az egyiknek diktálni kell mégis, ha jól együttműködnek és senki sem akar dominálni, akkor a tánc könnyeddé válik, mert nem kell koncentrálni, hiszen a legkisebb rezdülést is érzik egymáson, így azzal együtt, hogy valaki vezet, a másikat is figyelembe veszi. Közös mű lesz belőle, mert úgy tudnak improvizálni, hogy ehhez plusz öröm is járul.
A tánc közben a mozgás előhozza az érzelmek mellett a szexuális energiákat is. Ennek átélése a szervezetben termel boldogság hormonokat. Az emberrel együtt járó vágy, a boldogság igénye.
Szóval a tánc gyakran a boldogság igény megélése és a hiányának a pótlása akkor, ha nincs meg az egyén saját boldogsága.
Az előbb nagyjából leírtam tömören a táncot és két ember kapcsolati minőségét is. Viszont egy kapcsolat mégsem csupán tánc. Az együttlétben keresi az ember a boldogságot, a kérdés, hogy az hol található és hogyan lehet felfedezni és aztán átélni.
Van az átmeneti boldogság és van a megrázó élményű. Az átmeneti a megrázóhoz vezet.
Amikor valaki felfedezi magában az érzelmek óriási tengerét, akkor előbb utóbb rájön arra, hogy ami benne van, annak csupán egy részét képes használni az emberi viszonyok között. Viszont zenehallgatás és tánc közben ebbe a tengerbe képes megmártózni, és különösen a jó érzelmek nagy hatással lesznek rá.
Ekkor a szexuális és az érzelmi energia is együtt emelkedhet egy ideig, de a hétköznapokban mindkettő csupán a torok szintjéig tud feljutni. Ez az emelkedettség is nagy élmény, mert ilyenkor a dallam, a ritmus és ennek megfelelő testmozgás közben átérezhető a hozzátartozó érzelem, igaz ez az élmény más helyzetekben is fellelhető.
Megjelenik a szabadság is a táncban, hiszen az érzelmek kifejezése, nem korlátokba ütköző fogalmi jellegű, hanem a szabad mozgásba burkolt érzelmi kifejezés, amelynek a külvilág felől nincs válasz reakciója. (Kivéve a professzionális táncosok körében, ott a reakcióra a táncosnak és a nézőnek is nagy szüksége van.) De az őszinte érzések átélése közbeni táncba nem lehet belekötni, és így szabadon átélhet érzelmeket olyanokat is, amelyeket fogalmi szinten nem szeretne vagy nem tud jól kifejezni.
Maga az érzelem olyan minőség, amelyet nehéz fogalmi szinten kifejezni, mert sokrétű összetett és a finom érzelmeket ezért már képtelenség kifejezni, bár a költők ezt teszik analógiás képek segítségével.
A tánc felhozhatja a mélyből azokat az érzelmi emlékeket is, amelyeket valaki régen elnyomott magában, de lehet, hogy egyszerűen a boldogsághormon begyűjtése a cél, különösen akkor, amikor nem kapja meg a környezetétől. Bár a boldogság nem függ a külvilágtól, ott csak kis boldogságokat lehet beszerezni.
Az ember viszont szereti begyűjteni azokat a tevékenységeket, amelyek örömet és szabadságot okoznak neki, ebben nincs semmi rossz, csak tudni kell, hogy ez, nem az igazi boldogság.
Az érzelmi tenger teljes megismerése
Sokszor az egyén menekül a negatív érzelmektől, és nem mer megmártózni bennük, mert retteg attól, hogy elragadja őt. De a megismeréshez ez is szükséges. Most elérkeztünk az érzelmek, képzetek, átélésének fontos gyakorlatához ahhoz, hogy át kell élni a rosszat és a jót is, de a teljes megismerés közben az egyéni énnek, az egonak nem szabad azonosulni egyikkel sem, mert akkor ez a folyamat olyan zavart okoz, amelyet nagyon nehéz később elengedni.
Hamis az a gondolat, hogy csak a jó érzelmekhez kell kapcsolódni, mert ez azt jelenti, hogy az illető menekül vagy fél sok mindentől, és ehelyett inkább a boldogság hormonokat gyűjti. Persze nagyon fontos, ha valaki boldogság hormon gyűjtő, hiszen önmagában sok mindent lehet ekkor is felfedeznie, de, amikor beért az egyén a nagy ugráshoz, akkor már szükséges megismerni a teljességet, amelyben minden benne van. Ekkor valóban csak figyelni kell, pedig az elme és a tudat is képes lenne egy-egy élményt kiválasztani és azonosulni vele. De szerencsére a tánc közben ez a hibás azonosulás ritkán következik be.
A tánc is lehet a megismerés eszköze, mert a kötetlen táncmozgás hatására a lélek megmutatja az érzelmeit és ha sikerül az emelkedés, akkor egyfajta extázis elkerülhetetlen. Ennek a mozgásnak az élménye olyan mint, amikor csinálsz valamit, amelyre tudatos ráhatásod nincs, ezért ilyenkor megvan az esély arra, hogy a lélek energiája irányítson, az elme hatása nélkül, és akkor a mozgásodra nincsen szabály, viszont a találkozás örömmel jár.
Ha tetszik vagy hasznos számodra ez a tartalom, akkor kérlek, hogy oszd meg vagy lájkold, hogy másokhoz is elérjen az információ. Köszönöm szépen!
Kérlek, az alábbi gombra kattintva támogasd a blogom és a podcastjeim készítését, hiszen sok munkám van bennük. Felajánlásoddal segíthetsz, hogy továbbra is ingyenesek maradhassanak. Köszönöm szépen!
