MI ÉS M.I.
Vajon melyiktől tartsunk jobban az emberi elmétől vagy a mesterséges intelligenciától.
Ha nem tudom, hogy milyen az egyik, és milyen a másik, nem tudok válaszolni erre a kérdésre.
Mit tud az elme? Tud tanulni, a tanulás részben megfigyelésből és mások által felismert megfigyelt dolgokból ered, és fogalmak segítségével rögzül az emberi elmébe. A tanulás folyamatában az új mindig rárakódik az előzőekben rögzített ismeretre, vagyis fejleszthető. A megfigyelés és a tanulás lépésenként, de egyre gyorsabban halad a még ismeretlen, de a megszerezhető tudásanyag felé. Ebben a folyamatban megtörténik az emberi minőségi fejlődése, amely elsősorban az egyén intelligenciáján érzékelhető és nem az elméjétől, bár annak is csatlakozni kell az intelligencia minőségéhez. Ez utóbbi pedig nagyon hosszú idő alatt fejlődik, és az emberi élethossz alatt lassan halad előre, míg a mindennapi életben az elme hatékonysága jóval intenzívebb.
Az emberi intelligencia egyik fontos jellegzetessége, hogy nem csak az elme által tanultakat tükrözi vissza, hanem a fejlődése során egyre jobban kitágul a világot befogadó és átlátó képesség a gondolkodási a horizontja, amely azt jelenti, hogy nem kizárolagosan az aktuálisan megtanult ismeret az alapja, hanem a magával hozott összegyűjtött élményanyag.
Az intuíció is fontos folyamat, hiszen ezzel mindig lehet és kell számolni, de sosem lehet tudni, hogy mikor jelenik meg, vagyis nem lehet a hétköznapi tudatossággal számolni vele, csupán azzal, hogy megjelenik. Persze a magasan fejlett emberi minőségben gyakrabban jelenik meg az ötlet és az intuíció.
Most ismerek és tudok valamit, de lehet, hogy a következő pillanatban megint megismerek valamit. Úgy vagyok tudatos, mint ha nem tudnék semmit, így mindig befogadó tudok lenni, ezzel számolok, és ami érdekel arra figyelek, mert ekkor megint felismerhetek valamit. Így a legmagasabb szintű tudatosság az, amikor nyitott vagyok, vagyis minden pillanatban befogadó, amely maga az éberség. Ekkor figyelni kell az élet eseményeire, az elmére, az érzésekre, érzelmekre, az intuícióra, és szükség esetén a testre is.
A mesterséges intelligencia figyeli és rögzíti a fizikai memóriákban az emberi elme által megfogalmazott tudást, és képes ezek alapján lineris logikával következtetni valamire és azt alkalmazni, valamint ezek alapján akár ötleteket is tud adni. De a megtanult elemek az embertől származnak és ebből szerzett ismeretet logikusan összeilleszti. De valódi logikusság nem emberi, hanem törvény, és jóval összetetteb mint az emberi logika, ugyan az egyén nem csak az emberi logikát használhatja, de a legtöbbször mégis azt. Így az ai. logikája kizárólag emberi, hiszen ez alapján jött létre. Eddig hasonlatos a működése az emberi elméhez.
Az igazi logika több dimenziós, amelyet ma analógiának hívunk. (természetesen a hétköznapi szinten az analógiának más az értelme, amely inkább a hasonlatnak felel meg.)
Szóval az ai.-nak nem önálló a logikája, mivel az emberiből ered, de nincs az emberhez hasonló intelligenciája, emberi minőségi önfejlődése, és nincs tudata. Létrehozható ehhez valamennyire hasonló múködés, de az is az emberi elme terméke lesz. Tudatot nem tud létrehozni, nincs szellemi mögöttes tartománya stb. stb.
De mivel az ember elméje hozta létre, akiben ott a pusztító és az építő hajlam. Így az ai. is lehet építő vagy romboló hatású. De a kulcs mindkét esetben az emberi elme.
A többi központ nincs meg a mesterséges intelligenciában, nincs érzelmi központja és nem is hozható létre (csak az emberi elme képes úgy működni és úgy működtetni az ai.-t mint ha lenne benne, ez tehát illúzió). Nincs valódi intelligenciája, intuíciója, nincs tudata és még sok minden más sincs, amelyek viszont az embernek vannak.
A mesterséges intelligencia témájához kiegészítés.
A következő kérdés már nem egyéni használatról szól. Amikor az ai. és robot technika összetalálkozik, akkor társadalmi probléma jön létre, amely az emberi munkaerő kiváltásáról szól.
Ezt csak társadalmi struktúra átalakításával lehet feloldani, amelyet ezzel párhuzamosan az emberi minőség fejlődésével lehet elérni.
Ezt csupán egy teljes társadalmi minőségi átalakulással és az állam szerepének újragondolásával lehet kialakítani. Az ember, mint biológiai termelő egység vagy termelőerő úgy, mint ahogyan régen volt nem létezhet tovább. Így az embereknek is új célokat kell megfogalmazniuk.
A legtöbb kapitalistának a folyamat elején nagyon tetszik az ember szellemi és megvalósítói energiájának a kiváltása, hiszen emiatt a nyeresége nő. Mivel a kapitalista minőséget képviselő emberek ritkán látnak túl a haszon elvén, ezért új működési szabályok létrehozása szükséges.
Ha tetszik vagy hasznos számodra ez a tartalom, akkor kérlek, hogy oszd meg vagy lájkold, hogy másokhoz is elérjen az információ. Köszönöm szépen!
A TÁMOGATLAK feliratú gombra kattintva anyagilag segítheted a blogom és a podcastem készítését. A felajánlásoddal kisebb, akár pár száz forinttal vagy akár nagyobb összeggel lehetőséget adsz, hogy mindkettő rendszeresen megjelenjen. Köszönöm szépen a támogatást!
